Tudástár / Alapfogalmak
Weboldal alapfogalmak - érthetően
Ha van weboldala, ezekkel a fogalmakkal biztosan találkozott már. Itt közérthetően elmagyarázzuk, mit jelentenek, miért fontosak — és mi történik, ha valamelyikkel baj van.
Tudástár / Alapfogalmak
Ha van weboldala, ezekkel a fogalmakkal biztosan találkozott már. Itt közérthetően elmagyarázzuk, mit jelentenek, miért fontosak — és mi történik, ha valamelyikkel baj van.
A domain a weboldal internetes neve — például solidweb.hu. Amikor valaki beírja ezt a böngészőbe, a DNS rendszer lefordítja azt egy IP-címre, és a böngésző megtalálja a megfelelő szervert. A domain tehát nem maga a weboldal, hanem annak „bejárata" — a cím a házhoz.
A helyes beállítás azért kritikus, mert egy hibás DNS rekord nem csak a weboldalt teszi elérhetetlenné, hanem az email-forgalmat is megbéníthatja. A domaint évente meg kell újítani, és ha a megújítás elmarad, az oldal szó szerint „eltűnik" az internetről — akár pár percen belül.
Fontos tudni: a domain és a tárhely két külön szolgáltatás, amelyek különböző cégeknél is lehetnek. A kettő összekapcsolása a DNS beállításokon keresztül történik.
A tárhely az a szerveroldali környezet, ahol a weboldal fájljai, adatbázisa és minden egyéb adata fizikailag tárolódik és fut. Ha a domain a cím, a tárhely maga az épület, amelyben a weboldal „él".
A leggyakoribb típusok: a shared hosting olcsó, de egy szerveren sokakkal osztja az erőforrásokat — ha egy másik oldal megtelik forgalommal, az az ön weboldala is megérzi. A VPS (Virtual Private Server) dedikált erőforrásokat biztosít, ami stabil teljesítményt jelent. A dedikált szerver a legdrágább, de teljes körű kontrollt és maximális teljesítményt ad.
A tárhely minősége közvetlen hatással van a weboldal sebességére, stabilitására és biztonságára. Egy gyenge infrastruktúrán hiába a legjobb kód — az oldal lassú lesz.
Az SSL (Secure Sockets Layer) tanúsítvány titkosítja a weboldal és a látogató böngészője közötti adatforgalmat. Ennek köszönhetően a beírt jelszavak, elküldött űrlapadatok vagy fizetési információk nem olvashatók le harmadik fél által. Az SSL jelenlétét a böngészőcímsorban a lakat ikon és a https:// előtag jelzi.
SSL nélkül a Chrome, Firefox és Safari „Nem biztonságos" felirattal jelöli az oldalt, ami erősen csökkenti a látogatók bizalmát. Ezen felül a Google keresőalgoritmusában is rangsorolási hátrányt jelent a hiányzó SSL — vagyis az oldal kevesebb organikus látogatót kap.
Az SSL tanúsítványok ma már ingyen is elérhetők (pl. Let's Encrypt), azonban a beállítás és az automatikus megújítás helyes konfigurálása szakmai tudást igényel.
A cache (gyorsítótár) előre legenerált, statikus verziót tárol a weboldalból, így a szerver nem kell minden egyes látogatáskor újra felépítse az oldalt az adatbázisból. Ez jelentősen csökkenti a szerver terhelését és gyorsítja a betöltési időt — különösen nagy forgalom esetén döntő előny.
Kétféle cache létezik: a szerveroldali cache a generált HTML oldalakat tárolja (pl. Redis, Varnish, vagy Laravel cache), a böngésző cache pedig a statikus fájlokat (képek, CSS, JS) tárolja helyben a felhasználó gépén.
Cache ürítésre akkor van szükség, ha módosítjuk az oldal tartalmát vagy kinézetét — különben a látogatók a régi, elavult verziót látják. Rosszul konfigurált cache esetén előfordulhat, hogy a frissítés csak néhány látogatónak jelenik meg, másoknál nem.
A bővítmény (plugin) egy külső fejlesztők által készített modul, amely extra funkciókat ad a weboldalhoz anélkül, hogy az alaprendszert kellene módosítani. WordPress oldalak esetén például a kapcsolati űrlap, a webshop vagy az SEO beállítások is jellemzően bővítményeken keresztül működnek.
A probléma ott kezdődik, amikor túl sok vagy rosszul karbantartott bővítményt használnak. Minden egyes aktív bővítmény több lekérdezést indít az adatbázis felé, extra JavaScriptet tölt be, és potenciális biztonsági rést jelent — főleg ha a fejlesztője már nem frissíti.
Stabil, jól teljesítő rendszerek esetén törekszünk a minimális, szükséges bővítmény-készletre, és ahol lehetséges, egyedi fejlesztéssel kiváltjuk a nehézsúlyú, felesleges függőségeket.
A frissítések hibajavításokat, teljesítményjavításokat és — legfontosabb — biztonsági javításokat tartalmaznak. Amikor egy sérülékenységet felfedeznek egy szoftverben, a fejlesztők kiadnak egy javítást. Akik nem frissítenek, a javítatlan réssel maradnak — és a hackerek ezt tudják.
Az elmaradt frissítés az egyik leggyakoribb oka a weboldal-feltöréseknek. Automatizált szkriptek folyamatosan pásztázzák az internetet, és ismert sérülékenységgel rendelkező rendszereket keresnek — nem kell hozzá „célzott" támadás.
Frissítés előtt mindig érdemes biztonsági mentést készíteni, és lehetőség szerint staging (teszt) környezetben ellenőrizni a kompatibilitást — mert egy rosszul időzített, teszteletlen frissítés az éles oldalt is megronthatja.
A biztonsági mentés a weboldal fájljainak és adatbázisának teljes másolata, amelyből szükség esetén helyre lehet állítani az oldalt. Feltörés, szerver meghibásodás, emberi hiba vagy véletlen törlés esetén a mentés az egyetlen biztos visszaút.
Az ideális mentési stratégia a 3-2-1 szabályt követi: legalább 3 mentési példány, legalább 2 különböző adathordozón vagy helyszínen, amelyből legalább 1 teljesen elkülönített (off-site) helyen van tárolva. A tárhelyszolgáltató saját mentése nem helyettesíti a független mentést, mert ha a szerver meghibásodik, mindkét példány veszhet.
A mentési ciklus az oldal változásainak ütemétől függ: aktív webshopnál napi mentés az elvárható minimum, statikusabb oldalaknál elegendő lehet a heti.
A lassú weboldal mögött szinte mindig több tényező áll egyszerre: gyenge vagy túlterhelt tárhely, nem optimalizált képek, hiányzó cache, lassú adatbázis-lekérdezések, elavult PHP verzió vagy feleslegesen sok bővítmény.
A sebesség nem csupán kényelmi kérdés — közvetlen hatással van a Google rangsorolásra és a konverziós arányra is. Kutatások szerint a 3 másodpercnél lassabban betöltő oldalak látogatóinak több mint fele el sem várja az oldal megjelenését.
Részletes útmutató: Mitől lassú a weboldal?
Az email problémák mögött szinte mindig hibás DNS konfiguráció áll. A leggyakoribb okok: hiányzó vagy rossz MX rekord (ez jelöli ki az email szervert), hiányzó SPF rekord (amely engedélyezi, ki küldhet levelet a domain nevében), vagy hiányzó DKIM aláírás (amely hitelesíti az egyes leveleket).
Ha ezek nincsenek megfelelően beállítva, a levelek nagy valószínűséggel a spam mappába kerülnek — vagy el sem jutnak a címzetthez. A probléma különösen veszélyes, mert a feladó oldalán minden rendben tűnik, miközben az ügyfelek valójában nem kapják meg a leveleket.
Részletes útmutató: Email és DNS beállítások
Optimalizálás, karbantartás és biztonság egy kézben.
Ajánlatkérés